Nazerke Inaqanova. Sizge ne kerek?
Gharyshqa úshu ýshin orystardan rúqsat súrau kerek. Qazaqqa toy jasau ýshin nesie alu kerek. Nauqasqa tegin medisinalyq kómek kerek. Sybaylas jemqorlyqtyng tamyryn qii kerek. Áskerge baru ýshin nemese barmay qalu ýshin aqsha kerek. Qarttar men balalar ýiine qatysty qatang zang kerek. JOO-n bitirgen týlekterge júmysqa túru ýshin diplommen birge 3 jyldyq tәjiriybe kerek. Bala tәrbiyesine kónil bólu kerek. Býldirshinderge tegin balabaqsha kerek. Bas qalalardyng (Almaty, Astana)qazaq mektepterine qazaqsha biletin ústazdar men oqushylar kerek. Múghalimder oqushylardan aqsha súraudy qongy kerek. Áyelderding zeynetkerlik jasyn tómendetu kerek. Árbir mektepting jyldyq jóndeuine bólingen aqsha tiyisti ornyna jetui kerek. ÚBT-dan góri oqushylargha tiyimdisi biyletpen synaq tapsyru kerek. Elimizding jastaryna jan-jaqty bilim, әsirese, diny sauat kerek. Kóp balaly analargha satyp baspana alatynday salmaqty altyn alqa kerek. Onay aqsha tabam deushilerge býirekterin satu kerek. Múnayshylargha túraqty jalaqy kerek. Ár qúrylysqa bir top ózbek kerek. Tanymal bolu ýshin kino týsiru kerek. Almatygha sozylmaly avtobustar, aspannan salynghan avtojol, jolaqysyn qalypta ústay alatyn basshylyq kerek. Pәter tabu ýshin maklermen aqsha bólisu kerek. Kólik jýrgizem desen, MAY otbasyn oilauyng kerek. Nәrestege ananyng aq sýti kerek. Ólmeyin deseng shekara qyzmetine barmau kerek. Almatynyng metrosyna jýrginshi kerek, ekologiyasyna kýtim kerek.
Gharyshqa úshu ýshin orystardan rúqsat súrau kerek. Qazaqqa toy jasau ýshin nesie alu kerek. Nauqasqa tegin medisinalyq kómek kerek. Sybaylas jemqorlyqtyng tamyryn qii kerek. Áskerge baru ýshin nemese barmay qalu ýshin aqsha kerek. Qarttar men balalar ýiine qatysty qatang zang kerek. JOO-n bitirgen týlekterge júmysqa túru ýshin diplommen birge 3 jyldyq tәjiriybe kerek. Bala tәrbiyesine kónil bólu kerek. Býldirshinderge tegin balabaqsha kerek. Bas qalalardyng (Almaty, Astana)qazaq mektepterine qazaqsha biletin ústazdar men oqushylar kerek. Múghalimder oqushylardan aqsha súraudy qongy kerek. Áyelderding zeynetkerlik jasyn tómendetu kerek. Árbir mektepting jyldyq jóndeuine bólingen aqsha tiyisti ornyna jetui kerek. ÚBT-dan góri oqushylargha tiyimdisi biyletpen synaq tapsyru kerek. Elimizding jastaryna jan-jaqty bilim, әsirese, diny sauat kerek. Kóp balaly analargha satyp baspana alatynday salmaqty altyn alqa kerek. Onay aqsha tabam deushilerge býirekterin satu kerek. Múnayshylargha túraqty jalaqy kerek. Ár qúrylysqa bir top ózbek kerek. Tanymal bolu ýshin kino týsiru kerek. Almatygha sozylmaly avtobustar, aspannan salynghan avtojol, jolaqysyn qalypta ústay alatyn basshylyq kerek. Pәter tabu ýshin maklermen aqsha bólisu kerek. Kólik jýrgizem desen, MAY otbasyn oilauyng kerek. Nәrestege ananyng aq sýti kerek. Ólmeyin deseng shekara qyzmetine barmau kerek. Almatynyng metrosyna jýrginshi kerek, ekologiyasyna kýtim kerek. Sheteldikterding Qazaqstan azamattyghyn op-onay aluy ýshin jalghan nekege (fiktivnyy brak) kelisetin elimizding azamaty ne azamatshasyn tabuy kerek. Sotqa da zang aldynda jauap beru kerek. Skatqa jarnama ýshin jiyi-jii janjal kerek.
Karipov.B., jurnalist :
- Ánshige hit әn kerek. Produserge ar-úyat kerek. Múghalimge ýkimetten qamqorlyq kerek. Dәrigerge tәjiriybe kerek. Zeynetkerge sabyr kerek. Jurnaliske jana iydeologiya kerek. Dinbasylaryna aqida, birlik kerek. Preziydentke layyqty múrager kerek. Deputatqa bas kóteru kerek. Ministrge shataq kerek.
Shynat.A., student:
- Jas otbasyna baspana kerek. Studentke jataqhana kerek. Jazushygha izdenis kerek. Ájege aq jaulyq kerek. Sәbiyge besik kerek.
Aytyp aitpay ne kerek, búl mәseleler sheshimin tapsyn desek aldymen, tyndaushy qúlaq kerek, atqarushygha úyat kerek.
Qúrmetti oqyrman, al sizge ne kerek?
Abai.kz